Túlhajszoltság: 24 órás kapcsolat

Túlhajszoltság: 24 órás kapcsolat



Ma folytatom a néhány hete beharangozott sorozatot, amit a RELEVANT cikke alapján írok arról, hogy miként szabadulhatunk meg a folyamatos túlhajszoltságtól, amit a mai őrült tempó eredményez, és hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz a nyugodt élethez, amelyre teremtve lettünk. Az első lépés ebben a folyamatban talán közhelynek tűnik: az imádságról szeretnék írni.

Lehet, hogy most arra gondolsz, hogy pont ez nem hiányzott, hogy miközben éppen összecsapnak a hullámok a fejed felett, még lelkiismeret furdalást is okozzak azzal, hogy emlékeztetlek, nem imádkozol eleget. Ezért szeretném tisztázni már az elején, hogy nem ez a célom. Sokkal inkább szeretném egy új oldalról megvilágítani az imát a témánkkal összefüggésben.

Tetszenek Pál szavai, amikor ezt írja a Filippi 4:6-7-ben: „Semmi felől ne aggódjatok! Bármilyen helyzetben vagytok is, imádkozzatok! Hálaadással kérjétek Istentől, amire szükségetek van! Isten békessége, amely minden képzeletet felülmúl, megőrzi majd szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

Mi ebben a gondolatban az újszerű? Hogy Pál azt tanítja, hogy a békesség, amire vágyunk, amit célként tűzünk magunk elé, valójában egy melléktermék, mégpedig az imádság mellékterméke.

Tetszik egy evangélista barátom, Nick Hall gondolatmenete. Azt mondja, hogy sok dolog mögött, amit az emberek csinálnak, és amiért a keresztények elítélik őket, valójában egy mélyebb, belénk teremtett vágy áll, amely önmagában nem rossz, csak rossz irányba fejeződik ki. Sok keresztény például elítéli azt, hogy az emberek szinte önkívületben tombolnak a kedvenc előadójuk koncertjén. Az ítélkezés helyett azt kell észrevennünk, hogy e mögött egy mélyebb vágy áll, hiszen arra lettünk teremtve, hogy egy örökkévalóságon keresztül, önmagunkról megfeledkezve dicsőítsük Istent. Csak, mivel nem ismerik Istent, a beléjük teremtett vágy rossz irányba nyilvánul meg.

Ugyanígy, sokan elítélik a technológiát, és morognak, hogy miért lóg mindenki naponta órákat a Facebookon. Én viszont azt gondolom, hogy az emberiség mára azért hozott létre egy napi 24 órában, sokmillió csatornán összekapcsolt világot, mert egy folyamatos kapcsolatra lettünk teremtve. Isten az imát is egy 24 órás kapcsolatnak álmodta meg köztünk és közte. A lényege nem a kérésink lediktálása, hanem a kapcsolattartás, az ő jelenlétében való időzés. Éljünk vele! A békesség pedig valami érthetetlen módon megtermelődik közben.

U.I.: Ezen a hétvégén éppen az említett barátomhoz csatlakozok Ukrajnában, ahol az elmúlt másfél hétben egy nagy evangelizáció sorozat történik, és a politikai bizonytalanság közepette fiatalok százai döntenek Jézus követése mellett. Kérlek, imádkozzatok a további eseményekért! (további infó ukránul)

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.