A jövő titka és a titok nyitja (Jelenések 1:1-3)

A jövő titka és a titok nyitja (Jelenések 1:1-3)



Minket, embereket őrülten érdekel a jövő.

A minap kicsit utánakerestem a neten a jóslásnak – egy számomra eddig ismeretlen területnek. Megdöbbentő, hogy mekkora iparág épült rá az emberek kíváncsiságára. Oldalak százain kínálják a különböző módszereket, asztrológusok élőben, egy videó chat keretében megjósolják, milyen jövő vár a kliensükre. Nagy kérdésekre ígérnek válaszokat, például azt is megmondják, mikor és hogy talál majd rá az illetőre a boldog szerelem.

De a jövő iránti kíváncsiságunkat ezer más esetben is tetten érhetjük. Észrevettétek, hogy azok is elolvassák a horoszkópjukat, akik nem hisznek benne? Persze csak olyan „hátha van benne valami” alapon.

Madách Az ember tragédiája c. művében Ádám így fogalmazza meg ezt a kíváncsiságot a Harmadik színben:

„De ifju keblem forró vágya más:
Jövőmbe vetni egy tekintetet.
Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek.”

Kár, hogy a műben Ádám Lucifert fogadta fel idegenvezetőnek, és nem Istent.

Hiszen Isten, aki belénk teremtette ezt a kíváncsiságot, folyamatosan beszélt is az övéinek a jövőről. Nincs még egy szent könyv, ami annyi és olyan precizitású próféciát tartalmazna, mint a Biblia. Számunkra sok esemény már történelem, pedig amikor a Bibliában leírták, még sci-fi-nek számított. És egy ilyen, profetikus könyv zárja is a Bibliát.

 1Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak. 2Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről; mindenről, amit látott. 3Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. (Jel 1:1-3)

Sokan ódzkodnak a Jelenések könyvétől, mert nehezen értelmezhetőnek tartják. De vajon miért ennyire nehezen értelmezhető? A válasz a könyv keletkezésének körülményeiben keresendő. János száműzetésből ír a testvéreinek, akiket szintén üldöztek. A könyv ezért egy olyan kódrendszerben íródott, amit pl. a rómaiak nem érthettek meg, sőt, ostobaságnak tartották, és legfeljebb azt gondolták, hogy János megőrült. Viszont azoknak, akik ismerték az ószövetségi írásokat, a könyv érthető volt.

A Jelenések könyve 348 ószövetségi idézetet vagy utalást tartalmaz. Ha meg akarjuk érteni a könyvet, nincs más dolgunk, mint visszafejteni a kódokat. Egyszerűen követnünk kell azt az elvet, hogy hagyjuk, hogy a Biblia értelmezze önmagát.

Még egy gondolat azoknak, akik félnek a Jelenések könyvétől: Ez az egyetlen könyv, aminek az olvasásához egy külön áldás kapcsolódik. (3. vers) Nem csoda, hogy az ellenség el akarja érni, hogy az emberek ódzkodjanak ettől a könyvtől. Hiszen aki olvassa, az áldott lesz! Személyes kérdés: te szeretnéd ezt az áldást, vagy inkább maradsz az ódzkodók táborában?

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.