Babilon, a nagy parázna (Jelenések 17:1-2)

Babilon, a nagy parázna (Jelenések 17:1-2)



Odajött hozzám az egyik a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, és így szólított meg engem: “Jöjj, megmutatom neked a nagy parázna büntetését, aki a nagy víznél ül, akivel paráználkodtak a föld királyai, és paráznaságának borától megrészegedtek a föld lakói”.  (Jelenések 17:1-2)

János a következő két fejezetben nagy Babilon bukásával foglalkozik. Ezt az eseményt már néhány fejezettel korábban bejelentette egy angyal, az előző fejezet végén pedig láttuk bekövetkezni. Itt viszont János egy részletesebb kinyilatkoztatást kap, Isten ugyanezt az eseményt, és annak hátterét részletesebben is megmutatja. Lehet, hogy többen úgy olvassátok ezeket a szavakat, hogy távolinak tűnik a téma – korábban nekem is annak tűnt. Pedig a nagy Babilon nagyobb hatással van az életünkre, mint gondolnánk, és ezért roppant fontos, hogy értsük.

Babilonról – erről a misztikus figuráról – közel 300 alkalommal beszél a Biblia. Hol egy városként, hol egy parázna asszonyként látjuk. De ki, vagy mi ez az asszony? A kulcsért vissza kell mennünk Mózes első könyvéhez, és azon belül is Nimródhoz, Noé dédunokájához. Nimródról azt olvassuk, hogy hatalmas vadász volt, az Isten elleni, felvállalt és szervezett lázadás egyik ikonikus alakja. Lázadása során többek között városokat épített. Isten azt parancsolta az embereknek, hogy töltsék be a földet. Nimród viszont szembement ezzel, és városokat épített, ahol együtt tudtak maradni az emberek. Több ókori város építése is az ő nevéhez kötődik, ezek közül Bábel volt az első.

Bábel tornyáról mindenki hallott, aki anno járt gyermek-istentiszteletre. De ez a történet korántsem mese. Bábelben valójában egy rendszer született meg, amelynek az alapgondolata, hogy az ember a saját erejéből, Isten nélkül is boldogulhat és elérheti a teljességet. A bábeli torony, ami a tervek szerint az égig ért volna, ezt szimbolizálta: hogy az ember elérheti a „mennyet” saját erejéből. Mindez Bábelnél kezdődött, és átívelt a történelmen, míg majd az Antikrisztus uralma alatt éri el a teljességét.

Ez a rendszer Babilon, vagy más néven „a világ” – a Sátán ajánlata az embereknek. Babilon egy összetett rendszer – van egy vallási, és egy gazdasági-politikai vetülete. A 17. fejezet leginkább vallási szempontból vizsgálja ezt a rendszert, míg a 18. fejezet a gazdasági-politikai komponensre koncentrál.

Pieter_Bruegel_the_Elder_-_The_Tower_of_Babel_(Vienna)_-_Google_Art_Project_-_edited

Isten paráznaságnak nevezi azt, amit Babilon képvisel, és amibe minden népet és nemzetet bevont. Miért? Mert a világban, Babilonban pont az történik, ami egy paráznaság során.  A paráznaság köznapi értelemben az, amikor valaki a szeretet-kapcsolaton alapuló házasság kötelékén kívül, valaki másnál vásárolja meg a szexuális beteljesülést. Ugyanígy Isten szemében paráznaság az, ha valaki az Istennel való személyes kapcsolaton kívül, más forrásból akarja kielégíteni az emberi lélek szükségleteit. De parázna az a vallás is, amikor az ember a saját cselekedeteivel „fizet”, hogy elérje a mennyet.

Jakab apostol keményen fogalmaz: „Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek.” János apostol pedig így bátorít: „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van.”

Mit jelent szeretni a világot, vagy barátkozni a világgal?

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.
  • A barátok – ha igazán mély barátságról van szó – elkezdenek hasonulni egymáshoz. Legjellemzőbben ez a házasságban teljesedik ki, de megfigyelhető “a legjobb barátunk” esetében is. Ugyanez a helyzet Istennel és a világgal is. Akihez elkezdek hasonulni, az az igazi barátom. A szavaim, gondolkodásmódom, céljaim, cselekedeteim megmutatják, hogy Isten vagy a világ barátja vagyok-e.

  • Pingback: Ne fald fel Amerikát! | Mit hoz a jövő?()