A szem az emberi test második legbonyolultabb műszere. Már a fogantatásunk utáni második héten elkezd kialakulni, és végül több, mint kétmillió apró alkatrészből áll. Mindannyiunk szeme egyedi, hiszen a retinának 256 egyedi jellemzője van. A szemünk nagyon fontos szerepet tölt be az életünkben, hiszen mindannak, amit megtanulunk, vagy amire emlékszünk, nyolcvan százalékát a látásunkon keresztül érzékeljük.
Jézus a földi szolgálata során sokat foglalkozott az emberek látásával fizikai értelemben is, hiszen sok vaknak megnyitotta a szemét. De legalább ilyen fontos volt számára a lelki látás. A soron következő részben pedig egy olyan dologról beszélt, ami akadályozhatja a látást.
“Miért nézed a szálkát a testvéred szemében, a saját szemedben pedig még a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod testvérednek: Testvérem, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – mikor a saját szemedben nem látod a gerendát?” – tette fel a kérdést a hallgatóságának.
De vajon mit jelképez a gerenda Jézus szavaiban? Ha visszaolvassuk a korábbi verseket, látjuk, hogy ezt a példázatot Jézus azután használta illusztrációként, hogy az ítélkezésről tanított. Az ítélkező embert ahhoz hasonlítja, mint akinek gerenda van a szemében.
Az ítélkezés nem az, amikor megítélünk egy helyzetet, hogy helyes döntéseket hozzunk. Az ítélkezés az, amikor beülünk a bírói székbe, és egy embertársunkról végeredményt hirdetünk, betesszük őt egy skatulyába, elkönyveljük, pálcát törünk felette. Vajon miért mondja Jézus, hogy az ítélkezés olyan, mintha gerenda lenne a szemünkben?
Az elmúlt hétvégén három alkalommal is volt lehetőségem megosztani ezt a fontos üzenetet, amely során vizuálisan is bemutattam négy okot, amiért szerintem baj, ha gerenda van a szemünkben, vagyis ítélkezők vagyunk. A tanítást elérheted ide kattintva. Alább pedig a négy ok röviden.
1. Ha gerenda van a szemedben, nem látsz semmit. Amikor ítélkezünk, azt gondoljuk, hogy látjuk a másik embert, értjük a motivációit és ismerjük őt. Legalábbis eléggé ahhoz, hogy eredményt hirdessünk róla. Valójában azonban egyetlen embert sem ismerünk eléggé ehhez. Még ha valakivel minden héten beszélgetsz egy órát, akkor csak az élete 0,6 százalékában veszel részt. Nem vagy ott a legmélyebb pontjainál, kudarcainál, vagy éppen a legnagyobb sikereinél. Nem voltál ott, amikor bántották. Nem véletlen, hogy Isten már a kezdetek kezdetén egyetlen fától tiltotta el az embert: a jó és a gonosz tudásának a fájától. Vagyis nem engedte meg, hogy bíráskodjunk egymás felett. Ha mégis megteszed, vak vagy. És ez kínos, mert rajta kívül mindenki látja a gerendát.
2. Ha gerenda van a szemedben, neki mész másoknak, feldöntöd és megsebesíted őket. Az ítélkező, negatív szavakkal nagyon nagy kárt tudunk okozni egymásban – a gyerekeinkben, a párunkban vagy bárkiben. Amikor ítélkezel, azonosítod a másik embert a szálkájával. Lehet, hogy úgy utalsz rá, hogy meleg. Ilyenkor nem úgy látod őt, mint egy embert, aki Isten képmására teremtetett, csak éppen a szexuális orientáltságával küzd (szálka). Lehet, hogy valakire rámondod, hogy csaló, és nem egy embert látsz, aki éppen küzd azzal, hogy becsületes legyen. Meg kell tanulnunk úgy látni egymást, mintha egy tábla függene a nyakunkban ezzel a felirattal: „Átépítés alatt.”
3. Ha gerenda van a szemedben, nem tudsz segíteni másokon, mert nem tudsz közel kerülni hozzájuk. A gerenda, vagyis az ítélkezés közétek áll. Mindannyian tudjuk, mennyire fájdalmas, ha szálka megy a lábunkba. Ilyenkor meg kell kérnünk valakit, hogy segítsen kivenni. Mennyivel fájdalmasabb, ha valakinek a szemébe megy szálka? De képzeld csak el: valaki szól neked, hogy szálka ment a szemébe, és kér, hogy segíts. Ha gerenda van a szemedben, akkor nem tudsz közel menni. Legfeljebb tanácsokat adhatsz. Vagy elemezheted, hogy miért ment bele a szálka. Kioktathatod, hogy legközelebb hogy ne menjen a szemébe szálka. De segíteni nem tudsz rajta. Az ítélkezés közétek áll. Hányan ezért nem tudnak szolgálni a hajléktalanok felé. Vagy a prostituáltak felé. Mert közéjük áll az, hogy eredményt hirdetnek arról, hogy nyilván nem véletlenül jutottak oda.
4. Ha gerenda van a szemedben, az irtó bénán néz ki. Nem hiszem, hogy kitennél Facebook profilképnek egy olyan képet, amin egy gerenda lóg ki a fejedből. Az ítélkezés legalább ennyire visszataszító. Talán éppen ezért nem vonzó a gyülekezet sok esetben a világ számára. Mindig csodáltam Jézust, hogy körülötte nyüzsögtek a mások által elítéltek – a vámszedők és a prostituáltak. Talán éppen azért, mert ő, az egyetlen, aki ítélhetett volna, úgy döntött, hogy nem teszi? „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa” – mondta egy alkalommal.
Mi azt gondoljuk, hogy ha nem ítélkezünk, nem mondjuk meg az embereknek a véleményünket róluk, akkor azt úgy veszik majd, hogy támogatjuk őket a bűnükben. De ha Jézus be merte vállalni azt a kockázatot, hogy nem ítélkezett, mi vajon miért nem merjük? El kellene fogadnunk, hogy az a fa számunkra még mindig tiltott. Nem azért vagyunk itt, hogy ítéljünk, hanem azért, hogy szeressünk. Meg kellene látnunk, hogy az emberek bűnei számukra is szálkák, amelyektől szenvednek. És ha nem ítélkezünk felettük, hanem szeretjük őket, akkor elképzelhető, hogy amikor már nagyon zavarja őket a szálka, akkor tőlünk kérik majd, hogy segítsünk kivenni. És ha nem ítélkezünk, akár tudunk is segíteni.
A jó hír, hogy ha vakok is vagyunk, van remény. Jézus bizony sok vak szemét megnyitotta, ki tudja szedni a mi szemünkből is a gerendát. Először látni pedig óriási élmény, ahogy ebben a vakon született testvérpárról szóló videóban is látható. Csak akkor maradunk vakok, ha nem ismerjük be, hogy azok vagyunk.
„Jézus pedig ezt mondta: Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek. Meghallották ezt azok a farizeusok, akik a közelében voltak, és ezt kérdezték tőle: Talán mi is vakok vagyunk? Jézus ezt mondta nekik: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök.” (János 9:39-41)
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.