Győzelem és fehér ruha – elérhető? (Jelenések 3:4-6)

Győzelem és fehér ruha – elérhető? (Jelenések 3:4-6)



„De vannak nálad néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat, és fehérben fognak járni velem együtt, mert méltók rá. Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!” (Jelenések 3:4-6)

Az Igében a ruha nagyon sokszor az Isten előtti állapotunkat jelképezi. Az Ezékiel 3 leír egy látomást, amiben Józsua főpap Isten előtt áll, és a Sátán vádolja őt. „Józsua főpap piszkos ruhákat viselt, de az Örökkévaló angyala ezt mondta az ott állóknak, akik parancsait várták: „Vegyétek le róla a piszkos ruháit!” Azután Józsuához fordult: „Nézd, levettem rólad bűneid terhét, és ünnepi ruhákba öltöztetlek!” (Zak 3:3-4, EFO)

Fehér ruha, győzelem, élet könyve – a korabeli olvasók számára ezek a fogalmak különös jelentőséggel bírtak. A fehér ruha a győzelem jelképe volt – ezt viselte a római hadsereg győztes csaták után. Akkoriban minden városnak volt egy jegyzéke a polgárairól, és amikor valaki elhunyt, kitörölték a nevét a városban élők könyvéből. Ezzel szemben Jézus azt mondja itt, hogy aki megőrzi fehéren a ruháját és győz, annak a nevét nem törli ki az élet könyvéből, tehát aki győz, az soha nem hal meg.

Mit jelent a fehér ruha, és mit jelent a győzelem? Sokak szerint a bűntelen életet. Az Ige azonban valami egészen másról beszél.

Ez a fehér ruha nem a mi bűntelenségünk és igazságunk, hanem Jézus bűntelensége és igazsága. Amikor valaki hitre jut Krisztusban, létrejön egy csere: a mi bűneinket átadjuk neki, cserébe ő a saját igazságába öltöztet fel minket. Ezt az teszi lehetővé, ami a kereszten történt, és amit a korinthusi levél így fogalmaz meg: „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” Krisztus igazsága a mi fehér ruhánk.

A Máté 22-ben Jézus mondott egy ruhával kapcsolatos példázatot. A történet szerint az egyik meghívott vendég menyegzői ruha nélkül jelent meg az ünnepi vacsorán, és emiatt kellett távoznia. Sokak számára rémisztő ez a történet. Pedig a magyarázata egyszerű: akkoriban mindenki, akit meghívtak egy menyegzőbe, ajándékba kapott egy ünnepi ruhát. Erre az emberre azért haragudott meg a meghívó, mert nem vette azt fel, hanem a saját ruhájában állított be az ünnepségre. Ugyanezt teszik azok, akik a saját állítólagos bűntelenségük, és jó életük miatt gondolják magukat elfogadhatónak Isten szemében, vagyis „saját igazságukat igyekeznek érvényesíteni” (itt) – ez azonban szennyes ruha. Isten csak azokat fogadja el, és tekinti győztesnek, akik tudják magukról, hogy bűnösök, és Krisztus igazságát öltik magukra fehér ruhaként az által, hogy hisznek.

Tehát hogy tarthatjuk fehéren a ruhánkat? Hogy lehetünk győztesek? Úgy, hogy szilárdan ragaszkodunk Jézushoz, benne hiszünk, mint a megváltónkban. A győzelmet a benne való hit jelenti, nem a bűntelen élet. Ezért írja János apostol: „a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.”

Ha a hitünk miatt igazak vagyunk Isten szemében, győztesek, akkor miért vannak mégis bűnök az életünkben? Mert bár megigazultunk a hit által (Isten igaznak tart minket Krisztus miatt), a megszentelődésünk még tart, egészen a halálunk napjáig. Egészen addig végzi bennünk Isten a munkát, ami során egyre inkább hasonlítunk Krisztusra. Egyszer valaki megkérdezte Michelangelot, hogy volt képes egy hatalmas kőtömbből kiformálni a méltán híres Dávid szobrot. „Nagyon egyszerű az egész” – mondta a művész. „Látom magam előtt Dávidot, és levésem róla mindazt, ami nem ő.” Isten is így szobrászkodik rajtunk, levés mindent, ami nem Krisztus. De végig Krisztust látja bennünk, akik hiszünk.

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.
  • Peti

    A fent leírtakkal összhangban, Jézus az ún. főpapi imájában ezt mondja:
    “Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.”
    Tehát az életünk nem a cselekedeteinkben rejlik, hanem az Isten és az Ő fia megismerésében, a kapcsolatban. Ez is egy folyamat, maga a mondat igeideje is folyamatos jelenben van. Az Isten maga is Szent Háromság, azaz maga a kapcsolat. Olyan tökéletes az Ige, azt mondja az Isten szeretet. Nem csupán szeretettel van felénk, de önmagában a szeretet, amit kapcsolat nélkül nem lehet definiálni, a szeretethez minimum két személy kell.
    Minél jobban megismerjük Jézust, minél jobban megismerjük a megváltás és a bűnbeesés lényegét is, annál inkább Jézus válik az igazságunk általunk is felismert egyedüli alapjává. Ez pedig az örök élet kulcsa, a megismerés.