Mivel foglalkozik most Jézus a mennyben? (Jelenések 1:10-13)

Mivel foglalkozik most Jézus a mennyben? (Jelenések 1:10-13)



10Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna, 11amely ezt mondta: “Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába”. 12Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, 13és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve. (Jel 1:10-13)

Nem tudjuk, mennyi időt töltött János Patmosz szigetén, mielőtt elkezdődött volna a nagy kaland. Valószínűleg ő sem számított arra, hogy közel 100 éves korában egy olyan időutazásban lesz része, mint ami itt kezdetét veszi. Nem tudni, mennyi ideig tartott, amíg végignézte, vagyis inkább „végigélte” a látomást, csak annyit tudunk, hogy az egész az Úr napján kezdődött.

Az első keresztények eleinte szombaton, a zsinagógákban jöttek össze, de a Jelenések íródásának idején onnan már kitiltották őket, így a hét első napján, vasárnap, Jézus feltámadásának napján tartották összejöveteleiket. Egyszerűen az Úr napjának nevezték ezt a napot. Valójában nagyon egyszerűen zajlottak az alkalmaik, mindössze négy dolgot tettek: hallgatták a tanítást, úrvacsoráztak, imádkoztak és közösségben voltak egymással. János Patmoszon társak híján ezek közül csak egyet gyakorolhatott: az imát. Lehet, hogy éppen imádkozott, amikor a Jelenéseket kapta?

Ezért is érdemes imádkozó életet élni. Észrevettétek már, hogy Isten rendszeresen szól az emberekhez, amikor éppen imádkoznak? Példaként gondoljunk csak Kornélius és Péter találkozásának történetére.

Az Istennel való kapcsolatunk hasonlít a Skype-hoz. Mi döntjük el, hogy milyen állapotjelzést mutatunk Isten felé: „elfoglalt vagyok”, vagy „láthatatlan vagyok”, vagy „elérhető vagyok”. Csakúgy, mint ahogy mi látjuk a partnerlistánkon, hogy kik azok az ismerőseink, akik hajlandóak fogadni a hívásunkat, Isten is látja, hogy kik azok, akiket könnyen meg tud szólítani, mert imádkozó életet élnek.

János itt Jézust látja, és ez a kép nagyon erős jelentéssel bír: főpapi öltözetben jár a hét arany gyertyatartó között.  Nézzük a kép értelmezését!

Jézus főpapi öltözetben van. Ő a mi főpapunk, aki képvisel minket Isten előtt, aki olyan áldozatot mutatott be Istennek a mi bűneinkért, ami egyszer és mindenkorra érvényes, és örökre tökéletesekké tett minket, hívőket Isten szemében. Az ószövetségből tudjuk azt is, hogy a papok szolgálatának jelentős részét az tette ki, hogy folyamatosan feltöltötték olajjal a gyertyatartókat. A 20. versből egyértelmű, hogy a gyertyatartók a gyülekezetet jelképezik, az olaj pedig a Szent Lélek jelképe a Bibliában. Tehát amit János látott, az nem más, mint amivel Jézus foglalkozik jelenleg: jár a gyülekezetek között, és folyamatosan megtölti őket Szent Lélekkel. Lenyűgöző kép!

A következő versekben még többet látunk meg abból, hogy milyen is a mi főpapunk, Jézus. Amikor itt járt a Földön, akkor megüresítette magát, és szolgai formát vett fel, hogy közel kerülhessünk hozzá. Itt azonban a teljes valójában látjuk őt. Szeretnélek újra egy kérdéssel itt hagyni a következő bejegyzésig: milyen a te Jézusod? Milyennek ismered őt?

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.
  • “Egyszerűen az Úr napjának nevezték ezt a napot…”

    Számomra a Bibliából az derül ki, hogy az Úr Napja nem a vasárnap, hanem az eljövendő ítéletnap. A vasárnapot a Szentírásban semmi nem támasztja alá, míg az ítéletnapot ószövetségi és újszövetségi szakaszok is. Mit gondolsz? Ajánlom átgondolásra a lenti linken elérhető jegyzet 2. mellékletét (pp. 11-13.).

    http://infaustus.files.wordpress.com/2012/09/szombat.pdf

    Egy idézetet hoznék még ide a bibliafordító Csia Lajostól:

    „ÚRNAK NAPJA semmiképp sem jelentheti a vasárnapot; mely a bibliai időben nemcsak az Úr napja elnevezést nem viselte, hanem annak sincs nyoma, hogy ünnep lett volna; ebben az időben a zsidó eredetűek megtartották ugyan az ótestamentumi ünnepeket, de keresztyén ünnepek nem voltak. Az Úrnak napja kifejezés ótestamentumi eredetű, s azt a napot, illetőleg korszakot jelentette, mellyel Isten a népek sorsába belenyúl, s megígért ítéletét és szabadítását elhozza. Mint sok bibliai fogalom, ez is több értelemben áll: jelenthet egy napot; jelenthet hosszabb korszakot; utóbbi esetben két részre oszlik: 1. a harag napjára, mely a hét pecsét lefejtéséből áll, 2. a kegyelem napjára, mely a hét pecséttel lezárt könyvnek a tartalma” (Csia Lajos: A jelenések könyve a mai kor tükrében, Százszorszép Kiadó, Bp. 2001. p. 370.).

    • Attila

      Az „Úr napja” kifejezés valóban többször utal az ítélet napjára (ApCsel 2:20, 1 Kor 5:5, 2 Kor 1:14, 1 Thessz 5:2, 2 Pt 3:10), és igaz, hogy a Biblia nem nevezi a vasárnapot ezen a néven.
      A szóban forgó verset egyébként többféleképpen fordítják. Valaki úgy, hogy János elragadtatott „az Úr napjára”, mások úgy, hogy elragadtatott „az Úr napján”. Szerintem ez a második megfogalmazás mindenképpen a vasárnapra utal. Ezzel persze lehet vitatkozni.
      Az ószövetségi eredeti írások a JHVH szót fordítják Úrnak, tehát ott az „Úr napja” kifejezés igazából ezt takarja: „JHVH napja”, ami szerintem a szombat. Viszont arra, hogy az első keresztények a hét első napján ünnepeltek, sok bizonyíték van, és érdekes, hogy az egyházatyák írásaikban a vasárnapra, mint az Úr (Jézus) napjára utaltak.
      Érdekes téma, vég nélkül lehetne róla beszélgetni – mint ahogy sokan meg is teszik. Számomra a lényegen nem változtat, és a Róma 14:5-öt tartom irányadónak: „Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében.”

  • Névtelen

    Nagyon várom mindig a következő részt. Köszönöm, hogy vágyad, időd és energiád megengedi, többekkel megoszd gondolataidat.
    Bevezetőben a ” kaland ” szó szerintem most nem jó kifejezés. Túl hétköznapi ehhez a mennyei élményhez. Köszönöm : xx

  • Naményiné Diriczi Anikó

    Szia Attila! A hozzászólásokat hol lehet elolvasni?

  • Naményiné Diriczi Anikó

    Ok, most már látom…

  • BPeti

    “Az Istennel való kapcsolatunk hasonlít a Skype-hoz. ”

    Ütős mondat, ezen mosolyogtam:)

    Amúgy nagyon jók az írásaid. Az úr napja szerintem is az ítélet napja lehet.

    • Nyári Attila

      Üdv a fedélzeten, és köszönöm a visszajelzést!