Ránk fért a hosszú hétvége (Lukács 6:1-11)

Ránk fért a hosszú hétvége (Lukács 6:1-11)



A férj rosszul lesz, feleségével együtt elmegy hát az orvoshoz. Egy alapos vizsgálat után a doki kiküldi a férjet, és így szól a feleséghez: Asszonyom, a férje a végletekig kimerült, teljesen stresszmentes környezetre van szüksége. Három dolgot kell betartania, ha azt szeretné, hogy a férje túlélje. Először is gondoskodjon róla, hogy csak egészséges dolgokat fogyasszon. Másodszor, fontos, hogy sokat pihenjen, tehát nem kérheti meg semmilyen házimunkára. Végül a jókedvéről is gondoskodnia kell, ha teheti, naponta legalább egyszer nézzen vele meccset. Az asszony kimegy a rendelőből, ahol férje már türelmetlenül várja. Mit mondott az orvos? – kérdezi. Azt, hogy meg fogsz halni!

A stressz korunk egyik legnagyobb népbetegsége. A stresszel összefüggő megbetegedések ma több halálesetért felelősek, mint a cukorbetegség vagy az Alzheimer-kór. Az USA-ban a legnagyobba probléma, nyomukban a japánokkal, akiknek még külön szavuk is van (karoshi) a túlhajtás miatti halálra. De talán mindannyian szembesülünk ezzel: pörgünk, pörgünk, sokszor még álmunkban is dolgozunk és feszültek vagyunk, aztán reggel kimerülten ébredünk.

Isten azonban már a kezdetek kezdetén gondoskodott a legjobb stresszkezelési módszerről: a pihenőnapról, vagyis a szombatról. Az embert úgy alkotta meg, hogy akármilyen keményen dolgozunk hat napon át, ha egy napot valóban pihenünk, akkor gond nélkül álljuk a sarat. Kutatások vannak rá, hogy ha betartjuk a pihenőnapot, akkor nem hogy kevesebbet végzünk el, hanem többet, sőt, jobb döntéseket hozunk. A pihenőnap nem egy zsidó törvény volt, hanem már a teremtésnél bevezette Isten, és maga is példát mutatott. Csöppet irónikus, hogy míg a világmindenséget teremtő és működtető Isten megengedhetett magának egy pihenőnapot, mi úgy érezzük, ehhez túl sok a dolgunk. Lehet, hogy kicsit túl komolyan vesszük magunkat!

Murphy törvénye szerint azonban ami elromolhat, az el is romlik, és ez történt a szombattal is. Jézus korára a zsidók ezt a „pihenőnapot” is úgy körülvették szabályokkal, hogy valójában ez lett a legstresszesebb nap. Ebben a részben is szinte nevetséges, hogy a farizeusok egész nap Jézus és a tanítványai után koslatnak a tűző napon detektívmunkát végezve, miközben számon kérik rajtuk a szombat megszegését, amikor búzaevésen kapták őket. Majd amikor Jézus éppen szombaton meggyógyít egy embert, „esztelen düh” szállja meg őket, és a kivégzését tervezik. Nem gondolnak bele, hogy vajon melyik szegi meg jobban a szombatot – egy gyógyítás vagy egy kivégzési terv koholása? A tanítást megnézheted, meghallgathatod, vagy letöltheted ide kattintva.

1-1-vlcsnap-2016-03-13-19h18m12s741

Szeretném néhány gyakorlati tanáccsal zárni, ugyanis a Bibliát érdemes mindig becsomagolnunk elvitelre, és magunkkal vinni a hétköznapokba:

  1. Iktasd be az életedbe a pihenőnapot. Ha Istennek belefér, neked is belefér. És ne feledd, hogy bár Isten azt kérte, hogy ezt a napot szenteld neki, ez alatt azt értette, hogy pihenj! Sokszor keresztényként hajlamosak vagyunk annyira odaszentelni azt a napot, hogy a végére teljesen lefáradunk.
  2. Ne görcsölj azon, hogy melyik nap a pihenőnapod, és ne foglalkozz vele, ha valaki elítél amiatt, hogy nem konkrétan szombaton tartod. Érdemes ezzel kapcsolatban elolvasni a Kolossé levél második fejezetét. Érdemes megfigyelni, hogy Jézus sem mondta a tanítványoknak, hogy tegyék inkább zsebre a búzát, csakhogy ne zavarják a farizeusokat.
  3. De ne ítélj el te sem senkit, aki nagyon fontosnak tartja, hogy konkrétan a szombaton tartsa a szombatot. Pál ezt írja a Róma 14-ben: „Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg.”
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.