Személyes üzenet (Jelenések 10:1-4)

Személyes üzenet (Jelenések 10:1-4)



És láttam, hogy egy másik erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve, a fején szivárvány, az arca olyan, mint a nap, a lába pedig mint a tűzoszlop: kezében nyitott könyvecske volt, jobb lábát rátette a tengerre, a balt pedig a földre, és felkiáltott hatalmas hangon, ahogyan az oroszlán ordít; és amikor felkiáltott, megszólalt a hét mennydörgés a maga hangján. Amikor megszólalt a hét mennydörgés, írni akartam, de hallottam egy hangot az égből, amely így szólt: “Pecsételd le, amiket a hét mennydörgés mondott, és ne írd le”. (Jelenések 10:1-4)

A Jelenések egy nyitott könyv – nevének jelentése is ez: kinyilatkoztatás, leleplezés. Isten azért bízta meg Jánost a könyv megírásával, mert szeretett volna szólni a népéhez. Bár rejtélyes könyvnek tűnik, Istennek nem az volt a célja, hogy ne értsük meg. Csupán a római üldöztetést tévesztette meg a látszólag „halandzsából” álló tekercs, és így eljuthatott az üzenet azokhoz, akik a teljes Írás ismerete alapján tudták értelmezni. Az utolsó fejezetben Jézus figyelmezteti Jánost, hogy ne pecsételje le a könyvet, mert a benne szereplő dolgok hamarosan elkezdenek beteljesülni. Itt viszont azt látjuk, hogy János kifejezetten utasítást kap, hogy amit a mennydörgések mondtak, azt ne írja le, hanem pecsételje le.

A Bibliában többször is előfordul, hogy Isten olyasmit mond el, vagy mutat meg valakinek, ami nem tartozik másra. Gondoljunk például Pál apostol élményére, amikor elragadtatott a harmadik égig, és ott olyan dolgokat hallott, amiről élete végéig nem szabadott beszélnie. Istennek egy tüskét kellett tennie az életébe, hogy nehogy elbízza magát tőle.

Vagy ott van József példája: Isten álomban megmutatta neki, hogy eljön az ideje, amikor hatalmasabb lesz, mint testvérei és szülei, és azok leborulnak előtte. Ez az üzenet neki szólt, ő azonban nem bírta magában tartani. A történet ismerős, a testvérei nem annyira díjazták a kis álomlátót.

Isten sokszor kegyelmes, és hajlandó nekünk megmutatni részleteket a jövőnkből, hogy felemeljen a jelen küzdelmeiből és bátorítson. Ő az apukánk, és tudja, hogy ránk fér a bíztatás. De legyünk nagyon bölcsek, hogy kivel osztjuk meg az ilyen személyes üzeneteket.

Isten például sokkal hamarabb megmutatta, hogy Enikő lesz a feleségem, mint hogy megkértem volna a kezét. Azonban lehet, hogy másképp alakultak volna a dolgok, ha az ötlettel hamarabb előhozakodok előtte. Akadályozhattam volna Isten akaratát. Így viszont tudtam Isten akarata szerint imádkozni.

Persze vannak extrém példák is, ahol az is kétséges, hogy valóban Isten szólt-e. Egy ismerősöm mesélte, hogy hozzá három lány is odament rövid időn belül, hogy az Úr megmutatta nekik, hogy ő lesz a férjük. Az illető furcsállta, hogy ezek szerint Isten támogatná a többnejűséget?

Isten azonban ad valódi kijelentést az életünkre, de vigyázzunk rá, hogy kivel osztjuk meg. Talán erre is gondolt Jézus, amikor ezt mondta: “Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket.” Kaptál kijelentést az életedre Istentől? Becsüld meg, és imádkozz a beteljesüléséért!

offlinemessage

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel e-mail értesítőmre ide kattintva.